Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Első hét az iskolában

2013.09.11

Jól indult a szezon, abban megegyezhetünk. Már az első héten láttunk rekordbeállítást, meglepetés vereségeket, sokpontos meccseket, és izgalmas párharcokat, ha a végeredményeket végigböngésszük.

Denver Broncos - Baltimore Ravens

Rögtön a szezonkezdőt úgy harangoztam be, mint amit feltétlenül látni kell, azon felül is természetesen, hogy a kiéhezett NFL szurkerek már alig várták, hogy újra kickoff-ot lássanak. Azt hiszem nem tévedtem sokat amikor Broncos és Ravens összecsapását az év egyik legjobb meccseként jelöltem ki. A Broncos összességében könnyedén vett elégtételt a tavalyi AFC elődöntőért. Én jóval szorosabb meccsre számítottam, de abban mindenképpen igazam volt, hogy a baltimore-i secondary nagyon megizzadt ezen a meccsen, rengeteg hosszú játékot és 7 passzolt TD-t benyelve.

A jó öreg Peyton Manning a 7 TD passzal rekordot állított be, rajta kívül eddig csak egy játékosnak sikerült ennyi TD-t adnia INT nélkül. Manning tehát meccsben van, az új játszótársa, Welker még nem az igazi. Bár szerzett két TD-t (és az egyiknél szépen ültette be a védőt), de a 67 elkapott yard nem sok tőle, és volt egy csúnya labdavesztése is. Welker helyett egyértelműen Demaryius Thomas vitte a primet 161 elkapott yarddal, 2 TD-vel, nagy játékokkal. A meccs meglepetésembere Julius Thomas tight end volt, akinek kétéves pályafutása során mindössze 1 elkapása volt, most pedig 110 yardot, 2 TD-t teljesített. Ilyen légitámadás mellett a futójáték nagyon halovány volt, az a meglepőbb, hogy a Ravens oldalán is. 

Érdekes volt még figyelni a meccsen, hogy a tavasszal a Denverből Baltimore-ba kerülő, kiváló sack gyáros, Elvis Dumervile hányszor tud odaérni Manning-hez. Dumervile végül mindössze 1 sack-kel kínálta meg korábbi csapattársát. Összességében sem nehezedett komoly nyomás a denveri irányítóra. A Ravens oldalán igazán kiemelkedőt senki nem nyújtott. A halványabb évei után idén - Pitta sérülése után vészmegoldásként - szerződtetett Dallas Clark nyújtott jót, TE poszton. Ennek külön pikantériát ad, hogy Clark nyolc éven át éppen Peyton Manning egyik legmegbízhatóbb célpontja volt  Indianapolis-ban, akivel együtt nyert Super Bowl-t 2006-ban. Érdemes még szót ejteni a Ravens speciális egységéről, akik ritkán látható bakikat követtek el a meccs során. Az első félidőben punt visszahordásnál futott össze két baltimore-i, a második félidőben blokkolták Koch punt-ját. Végeredményben látványos, változatos meccset láthattunk, így jól döntöttem, amikor beválasztottam az év várhatóan legjobb meccsei közé: 1-0 nekem.

 

New Orleans Saints - Atlanta Falcons

Az első hétről még egy párharcot tettem be a 10-es listámba a szezon előtt: a New Orleans Saints és az Atlanta Falcons mérkőzését. Mindezt két okből tettem. Az egyik a sok pont lehetősége, mivel mindkét csapat kiváló támadóegységgel és gyengébb, átalakuló védelemmel rendelkezik. A másik pedig a Saints eltíltásából visszatérő vezetőedzőjének, Sean Payton-nak a személye volt. A két jóslatomból az egyik bejött, a másik nem. A pontzuhatag elmaradt, viszont Payton ott volt a pálya szélén, és győzelemre vezető taktikát vezénylet le az esélyesebbnek tartott Falcons ellen. Szembetűnő volt a Saints váratlanul jó védekezése, főleg az első vonalban.

Steven Jackson egyedül próbálta megtestesíteni a futórészleget. A futójáték változatlanul a passzjáték megalapozására szolgál Atlantában, ami meglepő, mivel Jackson idei megszerzésével erős futópotenciált kapott a csapat. A futójáték a másik oldalon sem tündökölt, de ez volt a kevésbé váratlan. A sokoldalú Darren Sproles is inkább elkapásokban jeleskedett, abban viszont a lejgobb volt a Szenteknél. A Saints védelme kitűnően semlegesítette a liga talán legjobb elkapó párosát, Julio Jones-t és Roddy White-ot, valamint a kiváló TE, Tony Gonzalez sem tudott tündökölni. A feljavuló védekezésnek köszönhetően a Saints folyamatosan átvette a kezdeményezést. A második félidőben uralta a line if scrimmage-t a hazai csapat, folyamatos nyomás alatt tartotta a Falcons támadófalat, amelyben főleg a vakoldali tackle, Sam Baker hibázott sokat. Drew Brees pedig összedobált annyi pontot, ami a győzelemhez elég volt, ebbe segítségére volt az atlantai secondary is, amely engedett néhány nagyobb játékot is. Összességében nekem csalódás volt ez a meccs, kevés pont volt, kevés látványos megmozdulás, így ez nem volt jó tipp a részemről: 1-1.

 

Mi történt a többi rangadón?

A Philadelphia Eagles a Washington Redskins elleni győzelme során végre bemutathatta az új támadószisztémát, amelyet  az új edző, Chip Kelly dolgozott ki erre az idényre. Nagy várakozás előzte meg az egyetemi futballban igen sikeres edző új taktikáját, amelyet villámjátékként harangoztak be a szakértők. A mérkőzés első félidejében ez a várakozás abszolút beigazolódott. Az Eagles villámgyorsan indította el a játékokat, és az első félidőben megszerzett 26 pont során átlagban kevesebb, mint két perc alatt jutottak el pontszerzésig. Rengeteg támadójátékot indítottak el, és sokat birtokolták a labdát, mindkét esetben több mint kétszer annyit, mint a fővárosiak. Feltünően sok volt a futójáték (LeSean McCoy végül 184 yardig jutott), de emellett a passzjátékról sem feledkeztek meg (DeSean Jackson 104 yard). A második félidő már más képet mutatott, ekkor nagyon visszavett az Eagles (7-20-ra elvesztették), vagy a Redskins találta meg az ellenszerét az új taktikának? A következő hetekben kiderül, hogy valóban forradalmian új szisztémát hozott-e be Kelly az NFL-be. A másik oldalon Griffin mozgásán, dobáspontosságán, és a kevés futásán látszott, hogy még nem tökéletesen egészséges. Éppen ezért a passzjáték dominálta a Redskins játékát. A védelemből ki kell emelni az OLB, Ryan Kerrigan-t, aki a várakozásoknak megfelelően jól játszott.

A hét egyik legjobb meccse a San Francsco 49ers - Green Bay Packers összecsapás volt. Rendkívül színvonalas játékot hozott a meccs, kitűnő egyéni teljesítményekkel, és fokozott izgalmakkal. Szinte rájátszás hangulatban zajlott a meccs, amely rögtön az első héten elég jól hangzik. Egy-egy füles el is csattant a meccs során, de sem a 49ers falembere Joe Staley, sem a green bay-i OLB, Clay Matthews nem kapott büntetést a ligától.

A tavaly látottakhoz képest meglepően kevés futást láttunk a házigazdától, különösen a QB, Colin Kaepernick-től. Viszont kiválóan működött a passzolás, fergeteges mutatóval zárt mind a 49ers irányítója (412 yard, 3TD, 70%-os pontosággal), mind az elkapó, Anquan Boldin (208!!!! yard, 1TD). A Packers-nél már kevésbé volt meglepő a légitámadás túlsúlya, amelyben élen járt természetesen a QB, Aaron Rodgers (333 yard, 3TD, 1 INT), valamint az első számú elkapó páros, Jordi Nelson (130yard) és Randell Cobb (108 yard). Éledezni látszik a futójáték is Green Bay-ben sok évnyi hallgatás után. Legalábbis addig volt életjel, ameddig az idei újonc, nagy reményekkel várt Eddie Lacy a pályán volt. Egy fumble után azonban egy időre jegelni kellett, de becsületére legyen mondva, hogy kulcsszituációban magára talált és később vezetéshez juttatta a csapatát egy látványos TD-vel. Ez jó jel a jövőre nézve. Érdemes kiemelni még egy másik újoncot is, a 49ers elsőkörös safety-je, Eric Reid kiválóan mozgott a pályán, és egy labdaszerzés is fűzödött a nevéhez.

Chicago Bears - Cincinnati Bengals párharcban kevés jó teljesítményt lehet kiemelni. A két irányító közepes volt, a futójáték nagyon halvány. Főleg a Bengals oldalán, ahol rendkívül egysíkú volt a játék. Az irányító, Andy Dalton gyakorlatilag A.J. Green-t kínálta hosszú passzokkal vagy a két TE-t, Tyler Eifert-et és Jermain Gresham-et rövidebb átadásokkal. Az egyik legérdekesebb párharc éppen emiatt alakult ki. A.J.Green és a Bears CB, Charles Tillman párharca végül 3-2-re végződött, amely során az elkapó 1 TD-t és két hosszú játékot hozott, a védő pedig 2 INT-et szerzett. Egyébként is elmondható, hogy felemás teljesítményt nyújtott a tavaly a liga legjobban teljesítő CB párosaként záró Bears duó. Tillman szerzett labdát, de engedett hosszú elkapásokat is, Tim Jennings két labdavesztést kierőszakolt, azonban mellőle is szerzett egy 50 yardos TD-t A.J.Green. Említést érdemel viszont a Bears rúgója, Robbie Gould, akinek mindössze egy mezőnygólhoz kellett odaállnia, de az rendkívül nehéz volt, mégis 58 yard-ról bevágta.

A Dallas Cowboys egy ladbavesztésekkel tarkított meccsen otthon legyőzte a New York Giants-et. A Giants QB, Eli Manning azt az arcát hozta, amelyre a bajnoki erények mellett is képes. Ugyan passzolt 450 yardot, és 4TD-t, de emellett 3-szor el is adta a labdát. Ehhez jött még további 3 fumble a csapattársaktól, amelyből kettő az első számú futótól, David Wilson-tól jött. Wilson ezenkívül nem sok mindent csinált a pályán, ami beigazolja korábbi jóslatomat, hogy a futójáték nem lesz Óriási New York-nak ezen a felén. Ez elég is volt ahhoz, hogy gyakorlatilag végig fusson az eredmény után a Giants. Próbálta azért a Dallas meccsben tartani a Giants-et. Két labdaeladást az irányító, Romo hozott össze, valamint egy fumble-t a cserefutó, Tanner is. Ezen kívül a Kovbojok engedtek egy 70 yardos elkapást Victor Cruz-nak, aki végül 118 yarddal és 3TD-vel zárt. Összesen hárman (!!!!) végeztek 100 elkapott yard felett a Giants-nél. Hamisítatlan NFC East rangadó volt ez, rengeteg hibával, adok-kapokkal.

 

Szoros meccseken végül a papírfoma igazolódott

A hétfő esti rangadón a Houston Texans 21 pontos hátrányból felállva nyert a San Diego Chargers ellen egy utolsó másodpercekben berúgott mezőnygóllal. A Chargers-szel nem először fordult elő, hogy nagy előnyről bukott, 2011-ben például a Broncos ellen 24-0-ról sikerült a bravúr. A Texans oldalán a QB, Matt Schaub emelkedett ki több mint 70%-os passzpontossággal, és a klasszis WR, Andre Johnson 146 alkapott yarddal. A másik oldalon extrát senki nem hozott, Philip Rivers adott 4 TD passzt, de csak 195 yardot dobált össze, 1 interception-nel súlyosbítva.

A New England Patriots  - Buffalo Bills mérkőzés majdnem meglepetést hozott. A Patriots csak nagyon nehezen, egy utolsó másodpercekben esett mezőnygóllal tudott felülkerekedni a csoportriválisán. A Patriots szenvedése két okra vezethető vissza. Az egyik, hogy az idén Wes Welker helyére leigazolt Danny Amendola-n kívül - beleértve a tight end-eket is a klasszis Rob Gronkowski távollétében - kevés értékelhető célpontja volt Tom Brady-nek. A másik, hogy az első számú futó, Stevan Ridley - a tavalyi jó szezonja ellenére - ismét nem tudott vigyázni a labdára. Az bíztató, hogy Shane Vereen jól vette át tőle a stafétát, ráadásul a passzjátékba is be tudott szállni. Tekintve, hogy Amendola igen sérülékeny játékos, elkapó poszton javulnia kell a Patriots-nak. A buffalói oldalon az újonc irányító, E.J. Manuel nem kezdte rosszul a pályafutását. Nem vállalta túl magát, jól menedzselte a játékot, adott két TD passzt, és vigyázott a labdára. Komoly célpontja viszont nem akadt, a legtöbb elkapást a futó, Fred Jackson jegyezte, ami nem jelent sok jót a jövőre nézve.

Andrew Luck-nak és a luck-nak köszönhetően győzte le az Indianapolis Colts az Oakland Raiders-t. A Colts irányítója, a Peyton Manning utódjának tartott Luck a mérkőzés vége előtt 5 perccel maga futott meg egy 20 yardos TD-t megfordítva ezzel a meccset.  Ekkor a Raiders-nek elég ideje volt még egy győztes támadássorozatra, azonban  Terrell Pryor a red zone-ban eladta a labdát, így a szerencsét is segítségül hívva nyert a hazai csapat. Luck-nak nem volt könnyű dolga a meccs során, mert a holtszezonban renovált támadófal egyelőre nem tűnt jobbnak, mint a tavalyi, amelynek 4 sack lett az eredménye. A Raiders-nél az előszezon során az irányító versenyt Matt Flynn-nel szemben megnyerő Pryor jobban játszott, mint amire számítottam, de pontosan az a meccsnyerő képesség hiányzott belőle, ami Luck-ban megvan. A mobilis irányító csapata legtöbb yardját futotta, és nem passzolt rosszul, de a red zone-ban eladott két labdája végzetesnek bizonyult.

A Seattle Seahawks nagyon kevés pontot szerezve, egy szoros védelmi háborúban kerekedett felül a Carolina Panthers-en. A futójátékot mindkét csapat kitűnően kikapcsolta, pedig mindkét oldalon voltak nagyágyúk. Végül egy nagy játéknak és a jó védekezésnek köszönhetően nyert a Seahwks. A QB, Russel Wilson egy 43 yardos TD passzal találta meg elkapóját tíz perccel a vége előtt. Majd a Panthers elsőszámú futóját, DeAngelo Williams-t kényszerített a kiváló safety, Earl Thomas labdavesztésre nagyon közel a végzónához, megakadályozva ezzel a győztes pontok megszerzését.

 

A hét vesztese a Pittsburgh Steelers

A Steelers nagyon gyenge támadójátékának köszönhetően kapott ki a Tennesse Titans-től kevés pontot hozó, szoros meccsen. Várható volt, hogy a Pittsburgh ebben a szezonban sem az offense-nek köszönhetően fog meccseket nyerni, de ez a várakozásokat is alulmúlta. A védelem nem sok mozgásteret engedett a Titans-nek, de nulla futójátékkal, 30%-os 3.down-os hatékonysággal, és három labdavesztéssel nem lehet meccset nyerni.  Ráadásul a támadófal sem járult hozzá legalább a passzjáték sikerességéhez, a Steelers QB, Ben Roethlisberger 5 sack-et szenvedett el a meccs során. Igaz ehhez  hozzájárult  az is, hogy a meccs elején térdsérülés miatt kiesett a kezdő center, Maurkice Pouncey. Sajnos Meskó Zoli sem élete meccsét játszotta a Titans ellen pedig volt dolga rendesen. Meskónak hétszer kellett puntolnia, és mindössze 36 yardos nettó átlaggal tette. A legnagyobb dícséret a Titans védelmét illeti, amely tavaly a legtöbb pontot nyelte be, de ezen a meccsen kiválóan működött. Én rájátszásba várom a Steelers-t, de ez nagyon kevés lesz ahhoz.

 

További mérkőzések

A Miami Dolphins jó védekezésének, és 2. félidei jó játékának köszönhetően győzte le a katasztrófális irányítóval rendelkező Cleveland Browns-t. Brandon Weeden 1TD mellett, 3 INT-et és 1 fumble-t követett el, és 50% alatti pontossággal passzolt. Nem véletlenül volt pocsék a Browns a harmadik kísérleteknél is. Futójáték egyik csapatnál sem létezett, ami a Doplhins-nál kevésbé meglepő Reggie Bush távozásával, de a Cleveland a tavalyi elsőkörös Trent Richardson-nal 2012-ben jóval többet futott. Jól kezdte a szezont a tavaly negyedik legtöbb sack-et gyűjtő Cameron Wake, aki 2.5-szer döngölte földbe a Browns irányítóját.

A Detroit Lions tulajdonképpen végig vezetve simán verte a Minnesota Vikings-t, elsősorban az előbb említett, idei szerzeménynek, Reggie Bush-nak köszönhetően. Bush elhozta a lendületes futójátékot Detroitba, amire már rég vágytak, emellett a csapat legtöbb elkapott yardját is felmutatta. A Vikings oldalán Adrian Peterson hozta magát, többek között egy 78 yardos futott TD-vel. Az első számú elkapó poszton úgy tűnik, hogy a tavasszal távozó Percy Harvin helyét Jerome Simpson veszi át, aki 140 elkapott yarddal zárt. Mindkét oldalon sok volt az eladott labda, ebben kiemelkedett a Vikings irányítója, Christian Ponder, aki négyszer hibázott. Amennyiben Ponder a korábbi évekhez hasonlóan továbbra sem szedi össze magát, akkor a Minnesota rájátszás álmainak, és a saját NFL karrierjének is vége lesz.

A New York Jets  és a Tampa Bay Buccaneers párharca egy végletekig kiélezett meccsen, az utolsó másodpercben lőtt mezőnygóllal dőlt el a Jets javára. A második körben kiválasztott, újonc Geno Smith győzelemre vezette tehát a Jets-et, de nem játszott jól, kulcsszituációkban adta el a labdát. Tegyük hozzá, hogy a fal is gyengég dolgozott előtte. A másik oldalon Josh Freeman-nél pedig érik a cserepad. Összességében a Buccaneers gyakorlatilag magát verte meg rengeteg szabálytalansággal (13, 102 yard büntetés, legtöbb az 1. fordulóban), köztük egy sorsdöntővel a Jets utolsó támadásában.