Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mi történt a 2. héten - ez már vagy még nem a tavalyi Patriots

2013.09.16

 

New England Patriots - New York Jets

A 2. forduló nyitó mérkőzésén a New England Patriots egy gyenge szinvonalú, látványosságot nélkülőző, kevés pontot hozó mérkőzésen 13-10-re legyőzte a New York Jets-et.

A meccs beherangozóját azzal foglaltam össze, hogy parádéra ne számítsunk egyik oldalon se, ami a korábbi években megszokottak miatt a Patriots oldalán hangzott meglepőbben. Sajnos nem okoztak "csalódást" a csapatok.

A meccs összképe alapján a Patriots gyengélkedéséről kell bővebben beszélnünk, erről később. A Jets nagyjából azt hozta amire tőlük számítani lehetett. A védelem hamar küldte le Brady-éket a pályáról - tegyük hozzá nem volt nehez dolguk, de erre mindjárt kitérek -, megteremtve ezzel a labdabirtoklási fölényt. A támadójáték alapvetően a jó futójátékra volt kihegyezve, ami sokáig működött is. A Jets QB, Geno Smith az utolsó negyedig nem játszott rosszul, akkor azonban 3 INT-be is belekergették. Ez szó szerint a hazai védelemnek volt köszönhető, tovább gondolva viszont a rossz játékhívásnak. A második félidőben egyre többet passzoltatták Smith-t, annak ellenére, hogy a futójáték működőképes volt a meccs első felében (átlagban majdnem 5 yardot szereztek futásonként), a nyomás pedig elég nagy volt Smith-en a Patriots védőfala részéről. A statisztikák alapján mindenben felülmúlta a Jets a Patriots-ot, azonban labdavesztésekben is (4-0), és ez az ami eldöntötte a meccset.

A Patriots nagy bajban van, ami a támadójátékot illeti, ez mindkét fordulóból kiderült. Az újoncokkal egyelőre nagyon nem találja az összhagot az irányító, Tom Brady. A Jets elleni meccsen ez agyonverte a támadójátékot, mert a sérülések miatt sokszor volt kénytelen keresni őket, de nagyon kevés jó elkapás származott belőle. Rég lehetett olyan idegesnek látni Brady-t, mint amilyen volt egy 2. negyed végén elrontott TD lehetőségnél, amelynél az újonc elkapók nem a kijelölt utat futották, így nem lett elkapás. Brady-n most még nagyobb a teher, csodát várnak tőle most, hogy szűkösek a lehetőségek. Kiesett a passzjátékból a Wes Welker helyére idén érkezett, az első meccsen kiválóan játszó WR, Danny Amendola sérülés miatt (csak a 3-4 hét múlva lesz bevethető). Szintén nem léphetett pályára a mind futásban, mind elkapásban jól teljesítő Shane Vereen (legközelebb a 9. héten játszhat). A műtét után gyógyuló klasszis TE, Rob Gronkowski pedig továbbra sem lehetett Brady segítségére. Ebben a helyzetben az elkapó keret egyetlen régi tagjának, a 4. évében járó, rendkívül sokoldalú Julian Edelman-nek kellett főszerepet vállalnia. Brady pedig láthatóan bízott is a régi társban, így Edelman karriercsúcsot jelentő 13 elkapással zárt, amelyekből 78 yardot szerzett. A pályára lépő két újonc elkapó együtt zárt összesen 5 elkapással, igaz Aaron Dobson szerezte a Patriots egyetlen TD-jét. Tudom, hogy a statisztika száraz dolog, de néhány adatot ki kell emelni, amelyek a korábbi Patriots-tól elképzelhetetlenek lettek volna. Kezdjük Brady-vel, aki csak 50% körüli pontossággal passzolt, mindössze 185 yardot, és 1 TD-t (ezzel sorozatban az 50. meccsén adott TD passzt, amellyel még beérheti Drew Brees 54-es rekordját). Az igazán durva dolgok még csak most jönnek. Mindössze 9-szer sikerült első kísérletet összehozni egész meccs során, tavaly ez a szám 27 volt. Ez azt jelentette, hogy többször kellett puntolniuk (11), mint ahányszor továbbhaladhattak. A 3. kísérleteknél 22%-os sikerességgel zártak, legutóbbi szezonban ez 50%-kal jött össze. Talán a legnagyobb bajt azonban az jelentette, hogy a red zone-ban - ahol meg lett volna a lehetőségük a TD szerzésre - háromból egyszer sem sikerült hat pontos akciót vezetniük. A  támadójáték egyetlen pozitívumaként azt lehet kiemelni, hogy nem vesztették el a labdát, ez azonban a legnagyobb jelentőséggel bírt a végeredmény szempontjából, mert ebben felülmúlták az ellenfelet.

Megfordítva a Patriots védelme meccsnyerő teljesítményt nyújtott. Megfelelő nyomás alatt tartották Geno Smith, amely végül 3 INT-be torkollott. 4-szer a labdával együtt is sikerült földre vinni az irányítót, hátravonulás kényszerítve ezzel a támadásukat. Mindehhez még egy fumble-re is kényszerítették a Jets elkapóját, Stephen Hill-t. Jegyezzük meg azonban, ha a Jets továbberőltette volna a futójátékot, akkor bajba lehetett volna a Patriots védelme.

Az első két fordulóban tehát csúnya győzelmet aratott a Patriots, ahol a védelem hozta a meccseket, DE elgondolkodtató, hogy a kétezres évek eleji, háromszoros bajnok Hazafiaknál is a védelem volt a csapat erősebbik egysége....

 

New York Giants - Denver Broncos

Hiába írtam le Eli-nek, hogy a szebbik arcát (már ha van neki olyan így ránézésre) mutassa a bátyja ellen, mert sok eladott labdával nem lehet majd meccsen nyerni, nem fogadta meg a tanácsomat.

Sokáig szoros állással csordogált a mérkőzés, majd jöttek kulcsszituációkban Eli Manning-től az eladott labdák. Először a nagyszünet előtti utolsó támadásban elhamarkodottan ívelt fel egy labdát az end zone-ba három védő közé, így azt meg is szerezte a Denver. Ezzel elmaradt a Giants fordítása. Majd rögtön az utolsó negyed első játékából ismét eladta a labdát (igaz ekkor nem volt szerencséje sem, mert a Broncos védő sarkáról pattant a denveri társa kezébe a labda). És innentől már nem volt megállás, jöttek a pontok a vendég csapattól, és már esélye sem maradt a Giants-nek a felzárkózásra, mert Eli adott még két ajéndéklabdát a Broncos-nak. Így a két meccs alatt már 10 eladott labdája van a Giants-nek, és -8 a turnover mutatójuk (labdaszerzés-labdaeladás), ami messze a legrosszab jelenleg.

A passzjáték változatlanul működött, a kedvenc célpont, Victor Cruz pedig megint 100 yard fölé jutott. Szépen gyűjtögetett Hakeem nicks, és a tavasszal érkezett TE, Brandon Myers is. A passzolt yardokban így vezeti a ligát a new york-i csapat. A futójáték azonban egy dekányit sem javult a Giants-nél az első forduló óta, pedig még a korábban hét évet Óriásként lehúzó, kétszer is 1000 yard fölé jutó Brandon Jacobs-ot is újraigazolták az erőfutások végrehajtására. Jelenleg a liga utolsó előtti csapata a Giants a futásokat tekintve.

A Broncos játékáról mindent elárul, hogy 45 szerzett pontot átlagoltak a lejátszott két meccsen. A passzjáték még mindig nagyon működik. A tavasszal érkező Wes Welker játékát azonban még mindig nem érzem olyan kiemelkedőnek, mint volt New England-ben. A passzjátéknál is jobban ki kell emelni azt, hogy ezen a meccsen a futással is jól operált a Broncos. Kellemes meglepetés volt Knoshown Moreno játéka, aki az utóbbi időben - sérülések miatt is - vegyes éveket zárt, és már meginogni látszott a helye a csapatban. Éppen a futórészleg gyengélkedése miatt az idei draft 2. körében kiválasztott Montee Ball viszont eddig nem tudta felvenni az NFL ritmusát. Ezen a meccsen például egy csúnya labdavesztésbe szaladt bele két yardnyira az end zone-tól, amikor már úgy nézett ki, hogy TD-t szerez. A védőoldalról meg kell emlékezni Danny Trevathan linebacker-ről, aki a múlt meccsen azzal hívta fel magára  a figyelmet, hogy egy ellopott labda után csak azért nem szerzett TD-t, mert már a végzóna vonala előtt elkezdte ünnepeltetni magát. Ennek következtében már elengedte a labdát, amikor beért a célterületre. Most viszont csapata legtöbb szerelését jegyezte, és egyszer Eli manninget is sack-elte.

Összegezve a Broncos eddig ellenálhatatlan még úgy is, hogy a legjobb passzsietteője, Von Miller eltiltását tölti, a secondary vezére, a veterán klasszis, Champ Bailey sérült, és Wes Welker nincs csúcsformában. A Giants-nél pedig még nincs semmi veszve, mert ebben a körben az összes csoportriválisa bukott (most az NFC East volt ez a csoport, a múlt héten az AFC North), így csak egy győzelemnyi hátrányban vannak.